| Égési sérülés |
|
|
|
A következô példa önmagáért beszél: egy felnőtt ember esetében az 50 fokos víz 2 perc, az 55 fokos 20 másodperc, viszont a 60 fokos már 5 másodperc alatt III. foú égési sérülést okoz. Egyébként a sérülés mélységét egyéb tényezők is befolyásolják, elsôsorban a testtájanként különböző vastagságú bőr. Ahol ez vékonyabb, például az arcon, a kezeken, a genitália (nemi szervek) környékén, kisebb hômennyiség is mély sérülést vált ki. Ezek lényegében mélységi fokozatokat jeleznek: – A II. fokú égési sérülések esetén különbséget teszünk az úgynevezett felületes és mély formák között. – A III. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyezôdéstôl függôen barna, fekete vagy fehér színû, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak. – A IV. fokú égési sérülés elôfordulásakor a bőr alatti szövetek, például az izmok és a csontok is elpusztulnak, a sérült végtag gyakran elszenesedik. A nagy kiterjedésû égési felület kiszámítása a Wallace-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg. A gyakorlatban könnyű sérültnek tekintjük, ha az első és másodfokú égés nem haladja meg a 10 százalékot, illetve a harmadfokú égés kisebb 2 százaléknál, amennyiben a sérülés nem érinti a kezeket, az arcot és a genitáliákat. Az ezektől a kategóriáktól eltérő, nagyobb kiterjedésű, mély égési sérüléseket szenvedett embereket a súlyos kategóriába soroljuk, akiknek gyógyítását a speciális felkészültségű szakemberekkel dolgozó és a szükséges felszerelésekkel ellátott égési centrumokban kell végezni. Az égési sérülést szenvedett állapotának súlyossága egyrészt az égés mélységétől és kiterjedésétől, másrészt a kísérő sérülésektôl, a sérült általános egészségügyi állapotától és az esetleges kísérő betegségektől függ. A sérült állapotát nagymértékben befolyásolhatja, súlyosbíthatja a füst vagy mérges gázok, illetve a forró levegô és a láng belélegzése által okozott károsodás, a légúti égés, amely gyorsan kialakuló légzési elégtelenséghez, életveszélyes állapothoz vezet. Többnyire súlyos és mély égési sérülést okoz az áram, amely a felszínen ugyan kis kiterjedésűnek látszó nyomot hagy, viszont a mélyben negyedfokú, nagy kiterjedésû szöveti elhalást vált ki. Ilyen esetekben többnyire számolni kell a szív- és az agykárosodás következményeivel, ingerületvezetési zavarokkal is, amelyek tovább rontják a túlélés esélyeit. Talán az eddigiek is egyértelművé teszik, hogy még nagy szakmai gyakorlattal is nehéz elôrejelzést adni a súlyos égési sérülést szenvedettek életben maradásának esélyeiről. Ebben a Baux-féle index nyújt számunkra segítséget. Ha a beteg életkorát és a sérülés kiterjedésének százalékos számát összeadjuk és ez a mutató 80 alatt marad, a prognózis jó, 80-100 között kétes, azaz a túlélési esély 50 százalékos, viszont a 100 feletti index egyértelmûen rossz. Más kérdés, hogy az említett határok nem tekinthetôk törvényszerûnek, hiszen egy 50 éves, jó fizikai állapotban lévô, 30 százalékos égési sérülést szenvedett ember gyógyulási esélyei sokkal jobbak, mint azé az egyébként is gyengébb általános állapotú betegé, akinek hasonló sérülése légúti égéssel is kombinálódott. Végül néhány jó tanács, hogy mit kell tennie a segítőnek súlyos égési sérülés esetén: Ha valamelyik pont végrehajtására nem vagyunk képesek, ezzel várjuk meg a szakszerű segítséget nyújtó mentőket vagy tűzoltókat. Súlyosabb esetekben az ô feladatuk az átjárható légutak, a légzés biztosítása, a fájdalomcsillapítás és a folyadékpótlás. Nagyon fontos, hogy az általunk akár veszélytelennek ítélt háztartási baleset esetén is, minden esetben szakember irányításával történjen a kezelés. (forrás:netdoktor.hu) További alternatív megoldások az égési sérülések kezelésre:
|



